2. Célcsoport elemzés

Soha ne téveszd szem előtt, hogy kinek akarsz értékesíteni. Állítsd fel a saját buyer persona-idat: józan paraszti ésszel gondold át, hogy kinek adod a legnagyobb értéket a termékeiddel, szolgáltatásaiddal. Nincs olyan, hogy valami mindenkinek jó. Mi az, amire a bangladesi nagymamától a new yorki anyukán át a nagykanizsai óvodásnak is ugyanakkora szüksége van és megvenné tőled? Na ugye. Légy egészen konkrét: gondold át a tipikus vásárlód főbb tulajdonságait (sőt, még jobb, ha megkérdezed őket!):

• Férfi vagy nő?
• Hány éves?
• Van családja?
• Mennyit keres? 
• Mire költ?
• Hogy telik egy napja?
• Mivel jár dolgozni?
• Mit olvas, mit néz?
• Mivel tölti a szabadidejét?
• Mi a fő munkahelyi problémája?
• Mi a fő magánéleti problémája?
• Mennyi ideje van a családjára, szórakozásra?
• Mi a fő örömforrása?
• Te miben tudsz neki segíteni?

Mindez nem úri huncutságból fontos, hanem azért, hogy el tudd dönteni, melyik marketingcsatornák lesznek számodra a legértékesebbek és leghasznosabbak.

A célcsoportod szinte sosem homogén: különböző típusú, életmódú emberek alkotják.

3. Árstratégia

Erről a témáról magyarul és angolul is számtalan könyvet, tanulmányt olvashatsz, de a lényeg, hogy ez is a marketing stratégia része. A leggyakoribb árazási modellek:

Ha már évek óta működő vállalkozásod van, akkor remélhetőleg kialakult árstratégiával rendelkezel, de sosincs túl késő annak továbbgondolására és modernizálására. Fontos, hogy tisztában legyél a megtérülési pontoddal: azzal, hogy mikortól éri meg egy termék értékesítése. Hogy miért fontos ez? Ha 100 Ft a hasznod egy terméken, akkor nem éri meg az a Facebook hirdetés, ami 150 Ft-ért szállítja neked a vásárlókat. Ha egyedül dolgozol a vállalkozásodban, és a szolgáltatásodból havonta 40 db-ra van kapacitásod, akkor fölösleges olyan online marketing erőforrásokat bevonni, amivel 80-ra emeled a megrendelések számát, hiszen nem tudod kiszolgálni a megrendelőket (hacsak nem veszel fel új embert, de ez már nem az online marketing stratégia része). 

1. Költségalapú: Termékek esetén használt leggyakoribb árazási módszer: kiszámolod, hogy mennyibe kerül egy termék előállítása, majd ráteszed a hasznod, ez lesz az eladási ár.
2. Értékalapú: Szolgáltatások esetében a leggyakoribb árazási modell: kiszámolod, hogy mekkkora értéket állítasz elő a vásárlóid számára, és ez alapján határozod meg az árakat
3. Versenytárs alapú: megnézed, hogy mennyiért dolgozik a konkurenciád, és hozzá igazítod az áraidat (személy szerint ennek nem vagyok híve, mert ilyenkor a piac után mész, nem pedig előtte)
4. Vegyes árazás: én magam is ezt használom. Kiszámolom, hogy egy adott munka elvégzéséhez mennyi munkaórára van szükségünk, ezt beszorzom a munkatársak bekerülési óradíjával, és megnézem az általunk teremtett érték mértékét is. És persze folyamatosan monitorozom a versenytársak árait is,és ha szükséges, igazítok az árainkon. 

Dolgozz olyan árakon, hogy maradjon pénzed a marketingre (szakemberek bevonására, hirdetési költségre, termékfejlesztésre, akciós ajánlatokra).

Használj fejlettebb árazási modellt!